Az
arcüreggyulladás a
nátha szövődményeként alakul ki. Ha a szervezet ellenállóképessége legyengült és emiatt a nátha 1 hét alatt nem gyógyul meg, akkor
szövődmények léphetnek fel. A 2-3 hétig is eltartó, elhúzódó náthához - erre hajlamossá tehet a duzzadt, váladékozó orrnyálkahártyát előidéző
allergiás nátha (rhinitis allergica) is, - gyakran kapcsolódik láz és gyermekünknél alattomos gócként viselkedő - fájdalommentesen, gyakran ismétlődő orrfolyást és a szünni nem akaró köhögést okozó, -
arcüreggyulladás.
A
gyermekorvosnál náthás és köhögős panaszokkal jelentkező gyermekek tüneteire gyakran az arcüreggyulladás okozta arcüreghurut és a hörghurut együttes jelenléte ad magyarázatot.
Az arcüreg normális állapotban száraz, légtartó és nyálkahártyájának védelmi rendszere a kivezető nyílás felé hajtja a bejutott kórokozókat. Az arcüregek az orrüregben található félhold alakú nyílásba nyílnak.
Mivel az arcüregek nyílása az arcüregek alsó részénél magasabban helyezkedik el, ezért a náthás gyermek orrüregében elszaporodó kórokozók az orrüreg és az arcüreg közötti pici nyiláson át az orr melléküregekbe jutnak, ahol a nedves, meleg környezetben létrejövő
váladékpangás következtében elszaporodnak. Az orrba csak olyankor kerülnek vissza, ha az arcüreg színültig megtelt váladékkal és túlcsordulva ürül egy kevés belőle, vagy éjszakánként, amikor gyermekünk vizszintes testhelyzetben fekszik és ezért a fertőzött váladék az összekötőnyíláson át visszacsoroghat az orrüregbe, de
önmagától az arcüreg kiürülni nem képes, ezért feltétlenül szükséges ehhez orvos segítsége.
A tartós gyulladás károsítja az arcüreg nyálkahártya - kórokozót eltávolító - védelmi rendszerét. Folyamatossá válik a váladéktermelődés az arcüregben, ami aztán az orrüregbe jut.
A kórokozókkal telített váladék az orrüregből hátrafelé csorog az orrmandulák irányába, és mikroszkópikus cseppek alakjában a lélegzetvételek során beporlasztódik a gégén át a légcsőbe, hörghurutot okozva. Eközben van lehetősége arra is, hogy a fülkürtön át bejusson a középfülbe.
Ha a félhold alakú nyílás az orr-nyálkahártya gyulladása következtében megduzzad, az arcüregek elzáródnak. A bennük termelődő folyadék felgyülemlik és - az orrgaratban normális körülmények között is jelenlévő baktériumok hatására(Streptococcus pyogenes, Streptococcus pneumoniae, Streptococcus aerus, Hemophilus influenzae) - elgennyed. Az arcüreg elzáródását feszülő fájdalom jelzi, amely az érintett oldali arcüreg megnyomására tovább fokozódik.
A gyermekkorúak hajlamosabbak az arcüreggyulladásra a felnőtteknél, nem csak a koruk miatt, hanem az anatómiai méreteik miatt is.
Az arcüreggyulladásra hajlamosító további tényezők:
az orrsövényferdülés,
az orrpolipok,
az arcközépcsontok rendellenességei.
Tünetei: kezdetben a
nátha ismert tüneteivel azonosak, mint az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés. Később az orrból sűrű, nehezen kifújható, nagyobb mennyiségű zöldes - sokszor jellegzetesen féloldali, de nem ritkán kétoldali - gennyes váladék ürül, hőemelkedéssel vagy alacsony lázzal, rossz közérzettel, tompa, elhúzódó fejfájással (kisgyermekeknél gyakran hiányzik), gyulladt arcüregoldali fogsorfájdalommal kísérve. A fokozódó nyomás intenzív fájdalomként jelentkezik a gyulladt arcüregekben, arcfeszülést okozva, különösen a reggeli ébredést követően. Éjszakai köhögést, köhögési rohamot idéz elő. Hányás is előfordulhat a lenyelt váladék következtében.
Az arcüreggyulladás legtöbbször spontán, szövődménymentesen gyógyul, de hatékony kezelés nélkül a gyógyulás több hétig is eltarthat. Kedvezőtlen esetben jóval a nátha lezajlása után is okozhat problémát. Gyermekkorban az orrmelléküregekben létrejövő gennyedés - a rostasejtek, rostacsontok gyulladása miatt, -
magas lázat és a szemek közötti ill. orgyök körüli fájdalmat is okozhat. A rostacsontok gyulladása komoly veszélyt jelent, mert a fertőzés kiterjedhet az agy felé is, agyi érelzáródást, agyhártyagyulladást vagy agytályogot okozva.
Láz jelentkezése esetén keressük fel gyermekünkkel feltétlenül a
gyermekorvost.
Lehetséges szövődményei: a környező szövetek felé haladva átterjed
a szemüregbe,
a környező csontfalakba,
gyermekeknél a fogcsírák gennyesedését okozza,
a vérárammal továbbterjedve a koponyaüregbe jut, ahol életveszélyes fertőzések alakulhatnak ki.
A kezelés célja: a szabad orrjáratok biztosítása, az orrüregből a baktériumok kiirtása és a gyulladásos váladék kifolyásának biztosítása.
Ehhez alkalmazhatók:
orrhygiéne (ismételt alapos féloldali orrfújás),
orrcseppek (az orrfújás vagy leszívás után az orrüregbe porlasztott élettani sóoldat átmossa az orrjáratokat),
dohányzásmentes környezet biztosítása,
légkondicionált környezet kerülése,
egyenletes meleg (a fej bekötése éjszakára, meleg só, villanypárna helyezése a fájó arcfelületre),
antibiotikumok (10-12 napos antibiotikus kezelés),
tüneti szerek (láz- és fájdalomcsillapítók),
kamillateás, mentholos vagy eukaliptuszolajos inhalálás az arcüreg kivezető résének megnyitásához (ügyelve arra, hogy gyermekünk inhalálás közben soha ne maradjon egyedül és ne hajoljon olyan közel, hogy a gőz a nyálkahártyáját megégesse, mert ez amellett, hogy fájdalmas, a gyulladás fokozódásához is vezethet),
az arcüreg elülső fala és homloküreg infralámpás melegítése (segít oldani, elfolyósítani a váladékot, de ne vigyük túlzásba ezt, mert a nyálkahártya duzzanat mérséklődése helyett a gyulladást fellobbanthatja),
arcüreg öblítés (ha a panaszok súlyosak és a konzervatív kezelés nem használ),
az arcüregben felgyülemlett genny leszívása, vagy hagyományos felszúrása,
az orr melléküregek sebészi feltárása műtéti úton (csak szövődmény esetén kerül sor gyermek orr-fül-gége szakorvos által, gyermekeknél ritkán kerül rá sor).
