A meghűlés, megfázás, nátha (rhinitis acuta) lefolyása, tünetei és kezelése

Aki Önnek tanácsot ad: Dr. Mammel Andrea

© Copyright 2007-2013 Dr. Mammel Andrea

Megjegyzés: a meghűlés, megfázás, nátha, rhinitis acuta kifejezések egyazon tünetcsoport különböző megnevezései.

A csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos tanácsai:

A meghűlés, megfázás, nátha (rhinitis acuta) névvel illetett tünetcsoportot - a közhiedelemmel szemben nem a hideg levegő, hanem - a köhögéskor, tüsszentéskor cseppecskék formájában a levegőbe kerülő, felső légutakon keresztül terjedő vírusok okozzák (több mint 200 féle ismert), amelyek a legyengült immunrendszerű gyermek orrában, illetve az orr-garat nyálkahártyán megtelepednek és a nedves, meleg környezetben a gazdasejtekbe beépülve gyorsan szaporodnak. A hideg annyiban játszik szerepet, hogy hatására a vérerek összehúzódnak, s ezért a felső légutak véráramlása csökken. Az immunsejtek sem megfelelő számban vannak jelen a garatban és szaporodásuk mérséklődik, ami a levegőben lévő kórokozókkal szembeni védekezőképességet is csökkenti, vagyis megnyitja a kaput a kórokozók előtt.

Tünetei: a tüsszentés, a vizes-savós orrfolyás, az orrdugulás, a torokfájás (szúr, ég, kapar, mar), nyelési nehézség, a rekedtség, a hőemelkedés, a láz, a rossz közérzet, étvágytalanság. Kisgyermekeknél hányás és nyálkás széklet is előfordulhat, amit a garaton lecsorgó váladék bélrendszerre gyakorolt hatása okoz.

A vírust hordozó személy már a lappangási idő alatt is fertőz, amikor még tüneteket nem produkál.

Az orrnyálkahártya faladata a beszívott levegővel a légutak felé tartó szennyeződések, kórokozók visszatartása, a hideg levegő felmelegítése, a meleg levegő hűtése. Duzzanatának következménye az orrváladékozás, orrdugulás. Ha vízszerű váladék csöpög az orrból, ez azt jelenti, hogy az öntisztulás nem volt teljesen sikeres, az orrnyálkahártyára került kórokozóknak sikerült megtelepedniük. Fokozott váladéktermelésnél az orr bedagad. Ilyenkor a legfontosabb tennivaló a képződő orrváladék folyamatos eltávolítása, valamint az orrnyálkahártya duzzanat megszüntetése a kórokozók továbbterjedésének megakadályozása végett, a közelben lévő szervekre: az arcüregre, az orrmandulára, a fülkürtre, a középfülre, a torokra, a légcsőre és a tüdőre.

A nátha nem betegség, hanem egy tünetcsoport. A nátha ellen nincs védőoltás! A nátha-vírusok elleni védekezést az immunrendszer végzi, amely legyőzi a korábbról már megismert kórokozót. Az egyszer már elkapott vírusra az immunrendszer emlékezik és a legközelebbi ilyen fertőzésnél már ellenállóbb lesz vele szemben. Az immunrendszer védekezőképessége fokozatosan fejlődik ki. 7-8 éves korra már kialakul az immunrendszer védekező képessége, de a nagyszámú náthát okozó vírus miatt csak serdülő illetve felnőttkorra válik érezhetővé ez a hatás. A szövődménymentes vírusfertőzésnél (amikor nem következik be bakteriális felülfertőződés) nincs szükség antibiotikumra! Sokan összetévesztik a náthát az influenzával, amely szintén felső légúti betegség, amelyet az influenzavírusok (humán A, B, C vírustörzsek) terjesztenek és tünetei nagy részben hasonlítanak a nátháéhoz, de ez ellen viszont már van védőoltás.

Gyermekeink védekezőképességét késő ősztől tavaszig nagyon igénybe veszi az évszakváltással együttjáró lehűlés. A napfényhiány és a kevesebb vitamínt tartalmazó táplálék miatt sokkal fogékonyabbak a betegségre. A tünetek különösen a csecsemőket és kisgyermekeket viselik meg a legjobban. Az évi 3-4 nátha átlagosnak tekinhető kisgyermekkorban. A bölcsödét vagy óvodát kezdő, közösségbe kerülő gyermekeknél a náthás megbetegedések száma a kezdés évében a 8-10-et is elérheti. Vizsgálatok támasztják alá, hogy a közösségbe járó kisgyermekeknél a nátha jóval gyakoribb (75%-uk fertőződik nátha vírussal) és elhúzódóbb (35%-uk évente több mint 8-szor náthás), mint az otthon tartott gyermekeknél, akiknek csak 25%-a lesz náthás, ők is csak 2-3-szor egy évben, miközben az ő légterük sem tekinthető teljesen fertőzésmentesnek, hiszen szüleik, testvéreik akaratlanul is hazahozzák a vírust. Ezt érdemes alaposan megfontolni a szülőknek!

A nátha ritkán múlik el néhány nap alatt, a gyulladt nyálkahártya további vírusos vagy bakteriális felülfertőződések táptalajává válhat, szövődmények útján sorozatos betegségek forrása lehet. Krónikus gyulladást is okozhat, ami hetekkel a nátha elmúltával kezdődhet, nem egyértemű jeleket mutatva (halláscsökkenés), gyakran fáldalommentesen.

Visszatérő (idült) nátha (rhinitis recidivans/chronica) alakulhat ki az orrváladék elégtelen eltávolítása, a nátha elégtelen kezelése, melléküreggyulladás vagy a felsőlégúti hurutra hajlamosító tényezők - szív- vagy vesebetegség, légúti allergia, ételallergia, anaemia, csökkent vaskötőképesség, bélférgesség, gyermekközösségbe járás - következtében. Ennek tünete a kialakult orr-melléküreggyulladás és a megnagyobbodott orrmandula, orrlégzési zavarok és az orrbemenet bőrének dermatitise.

A kezelés lényege: a fellépő kellemetlen tünetek csökkentése és a szövődmények kialakulásának megelőzése.

Hasznos tanácsok :
  • A nátha legjobb ellenszere a megfázás megelőzése, ezért ha tehetjük, kerüljük gyermekünkkel azokat a helyeket, ahol a téli időszakban, zárt térben, sok ember fordul meg (bevásárlóközpontok, áruházak, postahivatalok, gyógyszertárak, tömegközlekedési eszközök, stb., ezen belül is a csúcsforgalmi időszakot).
  • Ha tehetjük szoptassuk csecsemőnket, kisgyermekünket, amíg lehetőségünk van rá, mert az anyatej immunizál, védelmet ad a kórokozókkal szemben.
  • Adjunk C-vitamint gyermekünknek, az ősztől tavaszig terjedő időszakban a táplálkozásban bekövetkező vitaminhiány pótlására, a szervezet számára szükséges C-vitamin szint biztosítására, amennyiben ez valamilyen betegség miatt nem ellenjavallt.
  • Erősítsük gyermekünk ellenállóképességét azzal, hogy ügyelünk rendszeres testmozgására, kiadós és jó alvására, sok magas vitamintartalmú zöldség és gyümölcs, méz fogyasztására, valamint arra, hogy sokat tartózkodjon a szabadban, friss levegőn.
  • Tanítsuk meg a helyes orrfújás technikájára gyermekünket. Ezt kissé előrehajtott fejjel, felváltva, először az egyik, majd a másik orrjárat kifújásával kell végezni, miközben az éppen nem fújt orrjáratot befogjuk. Figyelem: Ha mindkét orrjáratot befogva fújja az orrát gyermekünk, a keletkező vákuum nem kifelé, hanem befelé, a melléküregek felé nyomja a váladékot és ez szövődményhez (arc-, vagy homloküreg-gyulladáshoz) vezethet. Éppen ezért ügyeljünk arra, nehogy összepréseljük gyermekünk orrát. (Az orrfújás játékos oktatása: csukott szájjal tollpihét vagy kis darab vattát fujatunk orrfújással az asztalfelületen gyermekünkkel.)
  • Használjon gyermekünk minden orrfújáshoz külön papírzsebkendőt, amit használat után zárható fedelű szemétgyűjtőbe dobjon.
  • Szoktassuk rá gyermekünket a gyakori kézmosásra, különösen orrfújás vagy tenyérbe tüsszentés után és magunk is gyakran mossunk kezet.
  • Hívjuk fel gyermekünk figyelmét arra a kevéssé ismert tényre, hogy szeméhez nyúlva a kórokozók éppúgy a szervezetébe juthatnak, mint az orron vagy a szájon keresztül, ezért kerülje a szeme dörzsölését.
  • Saját pohár, tányér, evőeszközök használata a családban és ezek rendszeres fertőtlenítése a légúti fertőzések időszakában, jelentősen csökkenti a fertőzések továbbadásának kockázatát.
  • Náthás gyermekünket ne engedjük közösségbe (bölcsöde, óvoda, iskola), tartsuk otthon. A betegen közösségbe vitt gyermekektől származó kórokozók a többieket is megfertőzhetik.
  • Gyakran szellőztessünk rövid ideig a helyiségben, ahol beteg gyermekünk tartózkodik, hogy megelőzzük a kórokozók felszaporodását a légtérben.
  • Tartsuk ágyban náthás gyermekünket, mert az ágynyugalom segíti a szervezet immunrendszerét, vagy keressünk számára olyan elfoglaltságot, amely helyhez köti. Nagyobbak számára ilyen az olvasás, a mesehallgatás, a rajzolás, a társasjátékozás, építőkockázás.
  • Emeljük meg náthás csecsemőnk kiságya fejrészét a - szopási és légzési nehézséget előidéző, a nyálkahártyaduzzanat és váladékpangás okozta - váladékcsorgás megkönnyítésére, elősegítésére.
  • Itassunk sok, meleg folyadékot náthás gyermekünkkel, mert ez enyhíti az orrdugulást, - az orrnyálkahártya tisztulásához szükséges mennyiségű váladék termelését elősegítve, - megelőzi a kiszáradást és megnyugtatja a gyulladt orrnyálkahártyát. A bőséges folyadékfogyasztás hígabb, könnyebben felköhöghető váladéktermelést tesz lehetővé. Az 1 évnél idősebb gyermekek esetén e célra a mézes-citromos tea ajánlott. A hársfa- és bodzavirágtea csökkenti a köhögési ingert és a gyulladást, a kakukkfűtea pedig jó köptető.
  • Használjunk infralámpát az orrüregek és orr melléküregek felmelegítésére, - a mélyrehatoló infrasugarak révén - a lerakódott váladék felszakítására, a tünetek enyhítésére.
  • Inhaláltassuk gyermekünket 1-2 éves kortól kezdve, 10-15 percig úgy, hogy fejére kendőt terítünk és 2 liter forró vízbe 1 marék kamillát, vagy 1-2 hagymát teszünk, de óvjuk gyermekünket a forró gőztől és eközben soha ne hagyjuk egyedül. A kamillát használhatjuk arcüreggyulladás esetén is, mert nyugtató, gyulladáscsökkentő hatása van, a hagymát köhögésre is, mert fertőtlenítő hatású. Köhögés, légcsőhurut esetén 1-2 evőkanál kakukkfű használható a nyákoldó, görcsoldó hatása miatt, szájüreg-, torok-, arcüreggyulladás, bronchitis esetén 1-2 evőkanál zsálya szerepelhet az inhalálás adalékanyagaként, mert gyulladáscsökkentő, antibakteriális hatású.
  • Mérjük folyamatosan a gyerekszoba levegőjének relatív nedvességtartalmát - pontos értéket mutató, jó mínőségű páratartalommérővel (hygrométerrel), - s ha ez 40% alá esik, gondoskodjunk feltétlenül utánpótlásáról. Párásítsunk a kiságy fej-, és oldalrészére terített, nagy felületű, - mivel a párolgás felületarányos, - gyakran cserélt vizes lepedővel, törölközővel (hidegpára), vagy a fűtőtestre helyezett nagy felületű párologtató edénnyel (melegpára). Ezek a legköltségtakarékosabb párásítási módszerek. Hidegpára kibocsátására alkalmazhatunk - a szoba méretéhez igazítható kapacitású, - ultrahangos párásító készüléket is, amely nem csak csapvíz, hanem Salvus gyógyvíz levegőbe porlasztására is alkalmas (a benne lévő alkáli hidrogénkarbonátok-kloridokkal együtt). A vízet mikroszkópikus méretű cseppek formájában a levegőbe porlasztó, a szobában eloszló, a szoba levegőjénél 2-3 °C-al hűvösebb, finom pára-ködöt létrehozó hideg párásítást elsősorban asztma, allergia, krupp esetén végezzünk. A gőz formájában levegőbe jutó meleg pára főként hurutos köhögés, sűrű váladékos nátha esetén, esetenként inhalálásként hasznos, de tudnunk kell róla, hogy a folyamatos melegpárásítás kedvez a háziporatkák szaporodásának. A száraz (40% alatti relatív nedvességtartalmú) levegő rossz komfortérzetet, a légutak nyálkahártyájának irritációját, torokkaparást, szájszárazságot, száraz köhögést, szemszárazságot, a szemek égő érzését okozza, a vírusos és bakteriális fertőzések kockázatát növeli. A magasabb páratartalmú levegő megakadályozza a légutak nyálkahártyájának kiszáradását és enyhíti a köhögést. De kerüljük a túl magas (70% feletti) relatív nedvességtartalmú levegő kialakulását, mert ez a lakás hidegpontjain már nedvességcseppek kicsapódásához, penészképződéshez vezet. Ezenkívül torzítja a hőérzetet is, azáltal, hogy módosítja az izzadásnak, - amely a bőrfelszínre kivált verejtékcseppek elpárolgásakor hűt, - a test alapvető hűtőfolyamatának hatékonyságát. Tegyünk a párologtatóba néhány csepp fertőtlenítő, légzésjavító hatású illóolajat. De a levegő hőmérséklete 21 °C-nál ne legyen melegebb és célszerű, ha a levegő relatív páratartalma 50-60% közötti tartományban van.
  • Ügyeljünk arra, hogy gyermekünk kapjon az orrán levegőt (orrhygiéne). A csecsemő anatómiai alkatánál fogva csak az orrán képes levegőt venni, - az alacsonybban álló szájpad és magasan álló gégefő miatt, - ezért a gátolt orrlégzés náluk szopási és alvási nehézséget is eredményezhet. Gyermekünk orrát feltétlenül szívjuk le, ha láthatóan váladékozik, eldugult vagy hallhatóan szörcsög. Náthás csecsemőnél minden szoptatás előtt végezzünk orrszívást. Elektromos vagy kézi orrszívóval, esetleg orrszívó porszívóval gyakran és alaposan távolítsuk el az orrváladékot, hogy elkerüljük annak pangását az orrban. Pici gyermekeknél fekvő, nagyobbnál ülő testhelyzetben végezzük az orrszívást, mert ez hatékonyabb azáltal, hogy nem csorog hátra váladék. 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők esetén nem kell a másik, éppen nem szívott orrlyukat befogni, de az ennél idősebbeknél célszerű, mert az orrszívás így hatékonyabb. Ajánlott az egyik orrlyukba steril izotóniás sóoldat csepegtetése vagy fujása és a másik orrlyukból ennek leszívása, majd ennek megismétlése az orrlyukak felcserélésével. A porszívós orrszívó használatával csak néhány másodpercig végezzünk az orrszívást. Rövid szüneteket tartva folytatható. Nem kell félni az orrszívók használatától, mert a váladékleszívás nem roncsolja a nyálkahártyát, ezért naponta igény szerinti számban alkalmazhatók. Súlyos szövődmények előzhetők meg használatukkal. Például az, hogy az orrban pangó fertőzött váladék a garat falán lecsorogva az orrmandula, a torokmandula vagy a fülkürtön keresztül a középfül gyulladását idézze elő. A légutakon előrehaladó kórokozók esetleg légcsőhurutot, majd tüdőgyulladást okozzanak vagy a lenyelt váladék hasfájást, gyomorhurutot eredményezzen. Csecsemők esetén mossuk le, vagy nedves puha ruhával töröljük le orrukról a rászáradt váladékot és az orrnyílás környékét kenjük be kenőccsel, a bőr kimaródásának elkerülésére.
  • Cseppentsünk náthás csecsemőnk mindkét orrüregébe egy-egy cseppnyi anyatejet, majd kis idő elteltével szívjuk le. Az anyatej nem idegen a csecsemő szervezetétől, vírus- és baktériumölő anyagokat is tartalmaz, ezért védőhatása így is érvényesül.
  • Használjunk orrsprayt, ultrahangos vagy kompresszoros gyógyszerporlasztót(aeroszol) nagyon finomszemcsés sós pára előállítására, amelynek porlasztott cseppjei mélyen a légutakba jutnak, egészen a legapróbb hörgőkig és elősegítik a felgyülemlett gyulladásos vagy allergiás eredetű váladék feloldását, felköhögését, eltávolítását az orrból, a torokból, a légcsőből és a hörgőkből.
  • Tanítsuk meg nagyobb gyermekünket az orrüregek híg ("izotóniás" vagy "fiziológiás" koncentrációjú) sóoldatos átmosására, tisztítására (2 - 2 csepp, vagy 1 - 2 puff spay-vel mindkét orrlyukba, 3-4 perc várakozás után a feloldódott váladékot leszívni). Ezt csak akkor tegyük, ha orrnyálkahártyája nem túl érzékeny a sóoldatra. Az orrüregek sóoldatos átmosása azon túlmenően, hogy nedvesíti és nyugtatja a kiszáradt orrnyálkahártyát, megkönnyíti a beszáradt váladék fellazítását és ürítését, a vírusok és baktériumok, a por-, koromszemcsék, a megtapadó szennyező anyagok, és egyéb allergének eltávolítását az orrnyálkahártyáról. A fiziológiás sóoldat recept nélkül kapható a gyógyszertárakban, nincs mellékhatása, túladagolása nem lehetséges, igény szerinti gyakoriságban használható.
  • Ha tehetjük látogassunk náthás-köhögős panaszokkal küszködő gyermekünkkel természetes sóbarlangot, mesterséges sókamrát, vagy sópárás levegőjű tengerpartot, mert a légutak belsejének hámrétege regenerálódik és aktivizálódik a sós-nedves környezetben.
  • Használjunk csecsemők, gyermekek részére ajánlott hatóanyag tartalmú orrcseppet az orrnyálkahártya duzzanat csökkentésére. Fontos, hogy a hatóanyag az orrnyálkahártyára kerüljön, mert csak így éri el tényleges hatását, ezért az orrcsepp használata előtt az orrváladékot feltétlenül távolítsuk el.
  • Mérjük gyakran gyermekünk testhőmérsékletét, mert a nátha sokszor hőemelkedést, lázat okoz, amelyet 38 °C felett gyógyszeresen és 39 °C felett fizikálisan is csillapítani kell.
  • Csökkentsük a felső légúti betegségekkel megfertőződés esélyét, a szövődmények kialakulását, enyhítsük a betegségek lefolyását, gyorsítsuk a gyógyulást a Lactobacillus GG (LGG) nevű jótékony bacillust, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó készítmények szedésével. Az LGG ugyanis fokozza az immunrendszer által - a betegséget okozó vírusok és baktériumok elpusztítására - előállított antitestek termelődését, fogyasztja a táplálékot a kórokozók elől és akadályozza a betegséget okozó baktériumok megtelepedését a test bizonyos részein, ezért ezek hamarabb kiürülnek a szervezetből, kevésbé tudnak a szervezetben elszaporodni.
  • Torokkaparásra, torokfájásra használjunk szopogatótablettát.
  • A száraz köhögésnél köhögéscsillapító szirupot, nedves, hurutos köhögésre köptetőt adjunk gyermekünknek azért, hogy a tüdőt megszabadítsuk a lerakódott váladéktól. A köhögés a szervezet természetes védekezőmechanizmusa, ami akkor kezdődik, ha porszemek, füst, vagy más apró idegen testek érintkeznek a hörgők felületével. A hörgőcskék a belélegzett részecskéket megpróbálják visszatolni a torokba, ha ez nem sikerül, akkor beindul a köhögési reflex. Ha a nyálkahártyán vírusok vagy baktériumok maradnak és elszaporodnak, akkor a légutak könnyen begyulladnak, felerősödik a sűrű torokváladék képződés, s ez a hörgőcskék természetes tisztítófolyamatát blokkolja. A légutakban összegyűlt váladék okozza a köhögést.
  • Kenjük be éjszakára gyermekünk mellkasát illóolajokat tartalmazó kenőccsel, balzsammal.
  • Használjunk hurutos állapotban lévő kisgyermekünk fülmelegítésére gyógysapkát. Ez kellemes meleg érzést kelt gyermekünk nyakán, fülein, és a fülre helyezett meleg révén javítja a középfül szellőzését, s egyben mérsékli a nyaki nyirokcsomók duzzanatát.
  • Ha a híg, víztiszta orrváladék átmegy sűrű, sárgás - zöldes színű gennyes orrfolyásba, gyermekünk belázasodik, fülfájás vagy torokgyulladás jelentkezik nála, ez a bakteriális felülfertőződés megtörténtét jelzi, amihez gyakran társul kezdetben a száraz, majd később a hurutos köhögés, ezért feltétlenül forduljunk a házi gyermekorvoshoz, mert ez már másfajta kezelést igényel. Időben keressük fel gyermekorvosunkat, ne kezdjünk öngyógyításba, mert gyermekünkre nézve ez veszélyes következményekkel járhat. A bakteriális fertőzésnél szükséges gyógyszeres kezelés, csak egyénre szabott módon történhet antibiotikumok használatával.
  • A nátha szövődményei:

    A nátha bakteriális felülfertőződésében a Streptococcus pneumoniae, a Haemophilus influenzae és a Staphylococcus aureus gennykeltő baktériumok a meghatározóak. A nátha az orrban kezdődik és - sorozatbetegséget okozva, - a légzőrendszeren lefelé haladva a tüdőben fejeződik be. A szövődmények közül egyidejűleg több is felléphet és az alábbi sorrend a betegség lehetséges időbeli kiterjedését mutatja.

    • Gennyes orrfolyás (rhinitis purulenta): ha az orrváladék - levegőből, vízből származó - gennykeltőkkel bakteriálisan felülfertőződik és sűrű sárgás-zöldes váladék folyik az orrból.
    • Arcüreggyulladás (sinusitis maxillaris): alakul ki, ha a gennyes orrfolyás időben elhúzódik és megfertőzi az orr melletti üregeket.
    • Fülkürthurut: kialakulása a már fertőzött arcüreg és további gennyes váladékpangás tovaterjedése esetén várható.
    • Savós középfülhurut (otitis media serosa): az elzáródott fülkürt gyulladásokat indít el a középfülben, ez a legtöbb gyermekkori nátha velejárója.
    • Orrmandula gyulladás (adenoiditis acuta): ha az orrból a légutak és fülek felé igyekvő fertőzés túltelíti az orrmandulát és az megduzzad.
    • Gége- és légcsőhurut (laryngitis acuta): jön létre, ha a gyulladt orrnyálkahártya és pangó orrváladék miatt szájon át történő légzés alakul ki, a beteg orrmandulából kicsorgó váladék apró nyálcseppek formájában a gégén át beporlasztódik a légutakba. A mellkas középvonalában kellemetlen égő fájdalommal, rekedtséggel, száraz, kínzó köhögéssel jár.
    • Hörghurut: alakul ki, ha a tovaterjedő fertőzés eléri a hörgőket. Ez először gyakori száraz köhögésben nyilvánul meg, amely majd átmegy hurutos köhögésbe. Produktív, köpetürítéssel járó köhögés kíséri.

    Vissza az kezdőoldalhoz Előre a Kötelező és nem kötelező védőoltásokhoz
    Utoljára frissítve: 2015.02.05.
    Webdesign:

    © Dr. Mammel Andrea, 2007-2015.