Az alapimmunizálást betöltött 2 és 4 hónapos korban a DTPa+IPV+Hib oltásokkal egyidejűleg kell végezni. Az oltóanyagokat két különböző testtájékra kell beadni.
(Korábbi évek: Pneumococcus elleni oltási rend 2009)
A 2013. évben a térítésmentes pneumococcus elleni oltások végzését, nyilvántartását és jelentését az alábbiak szerint kell végezni
Az alapimmunizálást betöltött 2 és 4 hónapos korban a DTPa+IPV+Hib oltásokkal egyidejűleg kell végezni. Az emlékeztető oltás 15 hónapos korban esedékes. (lásd „OLTÁSI NAPTÁR 2013”). Az oltóanyagokat két különböző testtájékra kell beadni.
A háziorvos/házi gyermekorvos az első újszülöttkori vizit alkalmával köteles a szülőnek felajánlani a pneumococcus elleni térítésmentes védőoltást. Tekintettel arra, hogy az oltás önkéntes, a szülőnek/gondviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy igényli-e a védőoltást. (Szülői/gondviselői nyilatkozat kitöltése). A nyilatkozatot meg kell őrizni. A szülő/gondviselő döntését a gyermek egészségügyi dokumentációjában is rögzíteni kell.
A szülő/gondviselő jogosult dönteni az oltás beadásáról, azonban az oltás idejének meghatározásánál az orvos-szakmai szempontok döntenek. A WHO ajánlása szerint a csecsemők védelme érdekében az alapimmunizálást a lehető legkorábban el kell kezdeni és 6 hónapos korra célszerű befejezni.
Az oltóanyag igénylése és kiadása
A járási népegészségügyi intézet az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokkal együtt negyedévente küldi meg a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének az oltóorvosok igénylései alapján összeállított PCV oltóanyagigényt.
A járási népegészségügyi intézet a kialakult gyakorlat szerint, az orvossal történt megállapodás alapján adja ki, vagy juttatja el az oltóorvosokhoz a vakcinát. Nyilvántartást vezet az oltóanyag felhasználásról oltóorvosonként.
A védőoltások dokumentálása, jelentése
Különös figyelmet kell fordítani a védőoltások dokumentálására és jelentésére, mivel ez alapján történik meg a térítésmentesen felhasználható pneumococcus elleni oltóanyagok elszámolása és az egyes korosztályok oltottsági arányának meghatározása. Ennek érdekében, a pneumococcus elleni védőoltások dokumentálásának, jelentésének szempontjai a következők:
1. Oltóorvos: Az oltás teljesítését a gyermek egészségügyi törzslapján (orvos saját nyilvántartása) és az oltási könyvben is regisztrálni kell. A folyamatos oltási rend szerint végzett PCV oltások dokumentálása és jelentése az életkorhoz kötött oltásokéval megegyező módon történik: oltási értesítőt abban az esetben kell kitölteni az oltott csecsemőről, ha a védőoltás a védőnő jelenléte nélkül történt meg, illetve ha az orvos ellátási területén kívüli csecsemőt olt.
2. A járási népegészségügyi intézetek:
a) A védőnőktől érkezett havi jelentésben szereplő, a pneumococcus oltások teljesítéséről szóló adatokat rögzítik az „EFRIR/ Epidemiológiai felügyeleti rendszerek/Védőoltás/Rögzítések és karbantartások/Egyéb térítésmentes oltások nyilvántartása” felületen az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi osztálya által összeállított és kiadott „Tájékoztató” szerint.
b) Az oltási értesítőket eljuttatják a védőnőkhöz.
3. A megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve az illetékességi területén folyamatosan figyelemmel kíséri a PCV oltóanyagigénylés, elszámolás rendjét, és az átoltottság kerületi/járási és megyénkénti alakulását.
a) Összesíti a járásoktól beérkező oltóanyagigényt és megküldi azt az Országos Epidemiológiai Központba.
4. A védőnők segítenek a szervezésben, felhívják a figyelmet az oltás lehetőségére.
a) A folyamatos oltási rend szerint oltott csecsemők oltási adatait a nyilvántartó könyvben is vezetni kell. Az oltásokra vonatkozó hiteles adatforrások: oltási értesítő, oltási könyv.
b) A folyamatos oltások állásáról készített havi jelentésben meg kell adni a pneumococcus elleni védőoltásban részesített csecsemők/kisgyermekek számát.
Forrás: Az Országos Epidemiológiai Központ Módszertani Levele a 2013. évi védőoltásokról
Ajánlott az emlékeztető oltást úgy ütemezni, hogy azt a 15 hónapos korban esedékes életkorhoz kötött védőoltásokkal egyidejűleg lehessen beadni.
Mennél fiatalabbak a gyermekek, illetve a csecsemők, annál fogékonyabbak a fertőzések iránt, tehát annál veszélyeztetettebbek, ezért a védőoltás adását
a lehetséges legfiatalabb korban javasolt elkezdeni.
Nem szabad az un. "álsajnálat" hibájába esni, amely gondolkozás szerint később kezdve, összességében kevesebb oltást kap a gyermek, s így az kevesebb fájdalommal jár.
A
pneumococcus baktérium viszont sajnos nem így "
gondolkodik"!!!
Fertőzheti a babát már a
kivárás időszakában is és akkor következhet a gennyes középfülgyulladás, a tüdőgyulladás, a sepsis, vagy akár a gennyes agyhártyagyulladás.
Mert a természetben nincs jutalom vagy büntetés, csak következmények. A védőoltások késleltetésének, elmaradásának is lehetnek következményei.