Hőemelkedés, csecsemő- és gyermekkori láz, lázcsillapítás



Aki Önnek tanácsot ad: Dr. Mammel Andrea

Ha a testhőmérséklet a normális tartomány (ez hónaljban mért 36-37 °C, de gyermekenként és napszakonként - ugyanazon gyermeknél is - változó lehet, általában 36,5-37,2 °C) határát túllépi, - mert a test hőtermelése megnövekszik, hőleadása lecsökken - és 37 °C fölé emelkedik, hőemelkedésről, illetve lázról beszélünk. A 37 - 38 °C között lévő testhőmérsékletet hőemelkedésnek a 38 °C felettit már láznak (ezen belül 38-39 °C-ig mérsékelt, 39-40,5 °C-ig magas láznak) nevezzük, 40,5 °C felett hiperpirexiáról (hyperpyrexia), igen magas lázról beszélünk.

A láz maga nem betegség, hanem csak betegségre utaló tünet, de a láz magassága nem használható a betegség súlyosságának megítélésére. A testhőmérséklet emelkedése a szervezet védekezési reakciója a veszélyes, idegen anyagokkal (vírusok, baktériumok, gombák, vagy egyéb élősködők) szemben. A kialakult lázas állapot hátterében az említetteken túl állhatnak mérgezések, egyes vegyi anyagok, hormonális elváltozások (pl. pajzsmirigy eredetű) vagy bizonyos gyógyszerek is. A láz jelentkezése hasznos, mert a láz gyorsítja az anyagcserét, fokozza az oxigénigényt, metabolizmust, lázas állapotban fokozódik a szervezet védelmét ellátó immunrendszer működése, szaporodik az immunanyagok termelése. A láz emelkedésével csökken a kórokozók szaporodási lehetősége, növekszik a fehér vérsejtek mozgása, éppen ezért nem cél a teljes láztalanság elérése, a lázat csak annyira kell csillapítani, hogy javuljon a gyermek közérzete. De a tartósan magas láz kísérő tünetei károsak és veszélyesek, mert nagyon megterheli a gyermekek szervezetét, szapora szívverést, nehézlégzést, keringési rendellenességet, kábultságot, fejfájást, átmeneti tudatzavart vagy - az erre hajlamos gyermekeknél - akár lázgörcsöt is okozhat. A kisgyermekek immunrendszere még nem olyan fejlett, ezért ők gyakrabban lázasodnak be.

A hőemelkedést és mérsékelt lázat csak akkor kell csillapítani, ha más egyéb kockázati tényező is felmerül, mint például szívelégtelenség, korábban már fellépett lázgörcs vagy kiszáradás veszélye.

A tartósan magas láz minden szerv szerkezeti és működési károsodását képes előidézni, következtében shock, metabolikus acidosis, diffúz intravasculalis coagulatio állhat elő. A hyperpirexiás toxicosis kialakulásában nagy szerepe van a hőleadás megakadályozása következtében előálló hőpangásnak. Keringési elégtelenség, lázgörcs (lázas ecclampsia) és mély kómával járó eszméletzavar jellemzi. Ha a láz a 42 °C-ot meghaladja, akkor az anyagcsere annyira felgyorsul, hogy a keletkezett hőt - normális külső hőmérsékletnél - a környezet már nem tudja elvonni. De ugyanilyen hőpangás következhet be nem lázas csecsemőknél és kisgyermekeknél is, ha a hőleadást a túlöltöztetésükkel mesterségesen megakadályozzák.

A hőközpont működése: A test hőmérsékletét az agy hypothalamus nevű részében található hőközpont szabályozza. Normális esetben ez arra törekszik, hogy a test hőmérsékletét - kis ingadozással, - egy meghatározott állandó értéken tartsa, az emberi szervezetben ezen a hőfokon lezajló biokémiai folyamatok zavartalan lefolyása érdekében. Hideg hatására, a hőveszteség csökkentésére, a hőtermelés megnövelésére a bőrerek összehúzódnak és a test hőt termel. Ha ellenben a környezet túl meleg, akkor az agyi hőközpont irányítására, izzadás formájában, hőleadás kezdődik meg. A hőemelkedés, láz akkor jelentkezik, amikor az agyi hőközpont testhőmérsékletet meghatározó hőmérsékletszabályozója betegség, fertőzés hatására, egy magasabb testhőmérsékletet meghatározó érték irányában tolódik el.


A csecsemőknél és kisgyermekeknél legtöbbször
  • a fogzás,
  • a megfázás, az influenza,
  • a felső légúti bakteriális megbetegedések,
  • a húgyúti és vese fertőzések

  • aktivizálják a központi hőszabályozó rendszert. Náluk ritkán lehet észlelni a jellegzetes láztípusokat, bennük a láz az életkortól, az immunkészségtől, a kórokozó virulenciájától függően egyénileg alakul.

    Lázmérés: A testhőmérséklet mérésnek több lehetséges helye van. A hónaljban vagy fülben mért testhőmérséklethez képest a végbélben (rektális) mért érték 0,5 °C-al magasabb, - mert közelebb áll a centrális testhőmérséklethez, - ezért a különböző helyen mért értékek összehasonlíthatósága végett a végbélben mértből 0,5 °C-ot le kell vonni. A testhőmérsékletnek átlagosan 0,5 °C-os napszaki ingadozása van. Normális esetben 0,5 °C-al lehet magasabb az este mért testhőmérséklet a hajnalban mérthez képest. Lázmérésnél ügyelni kell arra is, hogy néhány tized fokkal emelheti a testhőmérsékletet mindaz ami hőtermelést, hőbevitelt eredményez a gyermeki szervezetben (pl. a mérés előtti étkezés, a folyadékbevitel, a meleg fürdő, vagy a gyulladt területek közelsége a lázmérés helyéhez, stb.). A mérés közben mozgó csecsemő (1 évesnél fiatalabb gyermek) hőmérsékletét a végbélben kell mérni, mert ott viseli el a legjobban. Ajánlott a hőmérő végét kissé bekrémezni, elősegítve ezzel a könnyű behelyezést. Ugyancsak a végbélben célszerű végezni a 3 éves kor alatti kisgyermekek hőmérését, de náluk már a hónaljban mérés is megengedett. A 3 évesnél idősebb gyermekek testhőmérséklet mérését hónaljban kell végezni.
  • A végbélben történő testhőmérséklet méréshez rugalmasan hajló érzékelőjű (flexibilis fejű), digitális lázmérőt célszerű használni, ugyanez használható a hónaljban végzett hőméréshez is.
  • A hagyományos higanyos lázmérők használata nem ajánlott (forgalmazásuk 2009. április óta hazánkban tilos).
  • Fülhőmérőzésre csak fél éves kor felett kerülhet sor, főleg egészségügyi intézményben, ha megfelelő átmérőjű a külső hallójárat és résmentesen felhelyezhető a tölcsér, de a felhalmozódott nagyobb mennyiségű fülzsír akadályozhatja a pontos mérést.
  • A cumizni szerető, izgő-mozgó csecsemők lázának mérésére jól használhatók a digitális számkijelzővel rendelkező lázmérő cumik, amelyek néhány perces cumizás után kijelzik a szájban mért hőmérsékletet.
  • A homlokhőmérő használata nem ajánlott, mert nem pontos, ugyanis nem a test, hanem a bőr hőmérsékletét méri.

    Összefüggés a láz és a betegség között: Igen gyakran a hőemelkedés vagy láz a betegség első jele, de nem mindig van szoros összefüggés a betegség súlyossága és önmagában a láz nagysága, tartóssága között, különösen fiatal csecsemőknél. Egyszerű vírusfertőzés is járhat magas, nehezen csillapítható lázzal, de súlyos betegségeknél (pl. vesegyulladás) is lehet, hogy csak hőemelkedést észlelünk. Fiatal, pár hetes csecsemőknél a hőemelkedést is komolyan kell venni. A magasabb testhőmérséklet gátolja a kórokozók elszaporodását, gyorsítja az ellenanyagtermelést, a kórokozók megsemmisítését, de egyúttal emelkedik az oxigénigény, ami nagy terhet ró a szívre, a szervezet energiaraktárai kiürülnek, a test legyengül.

    A lázas állapot értékelése: A legtöbb akkutan zajló, gyermekkori megbetegedés első tünete a láz. Erre utaló figyelemfelkeltő jel lehet az, hogy a gyermek csendessé, bágyadttá válik vagy éppen ellenkezőleg szokatlanul, nyűgösen viselkedik. Esetleg fázik, reszket vagy csak kipirul. Gyorsan emelkedő láz esetén hidegrázás észlelhető. A lázas állapot az esetek többségében otthoni ápolás mellett is gyorsan és problémamentesen megoldódik, nem igényel kórházi felvételt, kivizsgálást, a szülőnek legfeljebb tanácsra, esetenként orvosi ellenőrzésre van szüksége az otthoni ápoláshoz. Fontos a gyermekorvosnak jelezni, ha nem megoldható az otthoni ápolás. Ha a várt jobbulás nem következik be vagy a beteg gyermek állapotának romlása észlelhető, indokolt azonnal orvoshoz fordulni, - vizsgálat céljából, - mert ez fertőzés vagy komoly betegség jele lehet.

    Ha a gyermek láza nem megy le, lázas marad, annak okát ki kell deríteni. Ez a gyermekorvos feladata. De az orvosi vizsgálat megtörténtéig, a lázat a szülőnek már otthon el kell kezdeni csillapítani, mert a lázas gyereket sokkal nehezebb megvizsgálni. A láz tartós fennmaradása esetén a beteg gyermek ismételt vizsgálata 24, de legkésőbb 48 órán belül elengedhetetlen.

    A vizsgálat célja: A gyermekorvosi vizsgálat célja a láz okának kiderítése, a súlyosabb fertőzések, betegségek kizárása és annak eldöntése, hogy mik a további teendők. Ehhez a vizsgálatot végző gyermekorvosnak szüksége van a szülőtől bizonyos fontos információkra, mint az észlelt tünetekre, a lázmenetre, ezért a láz időbeli alakulását (mérési időpontok és a mért lázértékek) otthon fel kell jegyezni. A vizsgálatot végző gyermekorvosnak szüksége lehet egyéb diagnosztikus vizsgálatokra is, mint a vérvétel, vizelet vizsgálat, röntgen. Súlyos esetekben előfordulhat, hogy azonnal kórházba utalja a gyermeket. Sőt még az is, hogy a teljes kivizsgálás során sem lelik meg a láz okát.

    Lázgörcs: Csecsemőknél és kisgyerekeknél a hirtelen felszökő lázhoz izomgörcsök társulhatnak, úgynevezett lázgörcs léphet fel, - akár már 38°C alatt is, - amely eszméletvesztéssel, az arc ellilulásával vagy elszürkülésével (mivel a légzőszervi izmok is görcsben vannak), a szem fennakadásával, és általában a végtagok remegésével jár. Habár a lázgörcs ijesztő látványt nyújt a szülő számára, de néhány percen belül magától megszűnik és nem okoz agysérülést, de nem növeli az epilepszia kialakulásának veszélyét sem. Kialakulásában elsősorban bizonyos vírusfertőzések és a gyermek egyéni érzékenysége játszanak szerepet. A 3 hónapos - 5 éves korcsoportba tartozó gyermekek 2-4 %-ánál fordul elő. A lázgörcs ismétlődésének 1 éves kor alatt nagyobb a valószínűsége. A tapasztalatok szerint leggyakrabban 18-24 hónapos kor között és főként fiúgyermekeknél fordul elő.

    Tennivalók láz gyanúja esetén:
  • Mérje meg gyermeke testhőmérsékletét!
  • Ha csak hőemelkedést tapasztal, 1-2 óra elteltével a mérést ismételje meg, mert a testhőmérsékletnek 0,5 °C-os napszaki ingadozása van, este magasabb az alaphőmérséklet is.
  • Ha gyermeke lázas soha ne hagyja magára!
  • Bőségesen itasson folyadékot gyermekével, egyszerre mindig kis mennyiséget, kortyonként! Szoptatott csecsemővel anyatejet, tápszerrel táplált csecsecsemővel duplájára higított tápszert, nagyobb csecsemővel híg zöldség- és gyümölcslevet, nagyobb gyermekekkel szénsavmentes ásványvizet, langyos teát, limonádét vagy rostos gyümölcslevet. Lázas állapotú csecsemő esetén a szoptatás magában nem elegendő, szükség van további folyadékpótlásra. A lázas állapot, a verejtékezés erősödése fokozott folyadékveszteséget okoz gyermekünk szervezetében (1 °C-os testhőmérséklet emelkedés kb. 10%-al fokozza az anyagcserét, s növeli a folyadékigényt), amit pótolni szükséges a kiszáradás elkerülésére, de a beadott lázcsillapítók is csak kellő folyadékellátottság mellett fejtik ki hatásukat. A lázas csecsemő folyadékigénye az egészségeséhez képest 30-50%-al nagyobb.
  • Biztosítson számára nyugalmat, kerülje a szervezetet megterhelő testmozgást!
  • Cserélje gyermeke ruházatát könnyűre, szellősre és csak vékony takaróval takarja be a hőpangás elkerülésére!
  • Lázas gyermekét csak könnyen emészthető, zsírszegény ételekkel etesse, mint a levesek, különféle pürék, turmixolt ételek, mártások, pudingok, párolt zöldségek, kompótok, reszelt nyers gyümölcsök!
  • Pótolja gyermeke az elvesztett C-vitamínt gyümölcsök fogyasztásával!
  • Ha gyermeke lázas csillapítsa lázát gyógyszerrel és magas láz esetén használjon fizikális módszereket is (hűtőfürdő, hűtőborogatás).


  • Teendők lázgörcs esetén:
  • Ne ijedjen meg, mert a görcs néhány perc múltán spontán megszűnik!
  • Maradjon a gyermeke mellett!
  • Fektesse gyermekét biztonságos, puha helyre, fordítsa az oldalára, hogy ne szenvedjen sérülést! A sérülést okozó tárgyakat távolítsa el a közeléből!
  • Tegye szabaddá gyermeke légútjait!
  • Lazítsa meg gyermeke ruházatát, takarja ki őt!
  • Csillapítsa gyermeke lázát végbélkúppal! Gyógyszert alkalmazni vagy bármi mást szájon át adni ilyenkor TILOS, mert a légutakba kerülve fulladást okozhat.
  • Egészítse ki a lázcsillapítást a testhőmérsékletet csökkentő állott vizes borogatással!
  • Jegyezze fel a görcs kezdetét és végét!
  • Konzultáljon gyermekorvosával!
  • Hívjon azonnal mentőt, ha a görcs 5 percnél tovább tart, ha a gyermek fejsérülést szenvedett, ha gyermeke közben vízben volt és nehézlégzése alakult ki vagy ha a gyermek légzése a görcs után nem rendeződik vagy ha ajkai továbbra is kékek maradnak!


  • Keresse fel gyermekorvosát, ha gyermeke:
  • 3 hónaposnál fiatalabb és lázat (38 °C-ost vagy annál magasabbat) mért nála;
  • 3 - 6 hónapos és láza eléri vagy meghaladja a 39 °C-ot, mert ez általában kórházi megfigyelést és kivizsgálást indokol;
  • 6 hónaposnál fiatalabb és láz lép fel nála, mert az ilyen fiatal csecsemőnél ritkán jelentkezik láz. Ha mégis, azt komolyan kell venni, mert ez akár súlyosabb betegség kísérője is lehet. Láz előfordulhat az ebben az életkorban adott kötelező és ajánlott védőoltások mellékhatásaként is, az oltást követő néhány napban. A gyermekorvossal folytatott konzultáció adhat erre megnyugtató választ;
  • Nagyon aluszékony és a szokásosnál is érzékenyebb;
  • Nehezen lélegzik, gyorsan szedi a levegőt;
  • A kiszáradás jeleit mutatja. Ajkai berepedezettek, nyelve lepedékes, szája kiszáradt, szemei aláárkoltak, könnyei hiányoznak sírás közben, kutacsa besüppedt a fejtető szintjéhez képest, a szokásosnál kevesebb a vizelete;
  • Tarkótáji vagy nyaki fájdalomról panaszkodik;
  • A fülét piszkálja vagy fájlalja;
  • 2 nap eltelte után még mindig lázas vagy hőemelkedése van;
  • 12 óra lefolyása alatt nem ürített vizeletet;
  • Lázgörcsön esett át és volt az első lázgörcse;
  • Általános egészségügyi állapota fokozatosan romlik;
  • Kiütéses lesz;
  • állapota rendeződésének megítélésében bizonytalan a lázgörcs elmúltával.


  • Kerülje el:
  • Lázas gyermeke túlöltöztetését, mert ez gátolja a hőleadást. Így nemhogy csökkenne, hanem még tovább emelkedhet is a láza, még akkor is, ha semmilyen fertőzés nem érte.
  • Néhány hetes csecsemőjét nagy hőségben meleg helyre vinni. A túlmelegedés okozta láz kiszáradást és rossz közérzetet idézhet elő, ami a baba táplálását, forraltvizes megitatását követően többnyire, rövid időn belül, magától megszűnik.
  • Lázas gyermeke megterhelő testmozgást végezzen;
  • Az aggodalmaskodást, ha lázas gyermeke étvágya csökken. Ilyen helyzetben ez természetes, csak a folyadékbevitel a fontos, mert a lázas gyermek folyadékszükséglete lényegesen nagyobb, akár többszöröse is lehet az egészségesének, különösen akkor, ha a lázat hasmenés vagy hányás is kíséri. Csecsemőknél a szopás a fontos, nagyobb gyermekeknél a sok folyadék fogyasztása.
  • Jéghideg borogatás vagy jeges hűtőfürdő alkalmazását fizikai hűtésre.
  • A lázcsillapítók túladagolását. A különböző néven forgalmazott, de azonos hatóanyagú lázcsillapítók egymás utáni adását. Ügyeljen arra, hogy sok megfázásra vagy náthára kapható recept nélküli gyógyszer tartalmaz lázcsillapító hatású vegyületet is.(pl. Neo Citrán, Coldrex stb.)
  • Kizárólag csak a csukló vagy a homlok borogatását, vagy a néhány másodpercig tartó hűtőfürdőt, borogatást, mert ez önmagában elégtelen a hatásos lázcsillapításhoz.
  • Az ablaknyitást fizikális lázcsillapítás alatt.
  • Alvó gyermekének felébresztését lázcsillapító beadása miatt.


  • A lázcsillapítás módszertana:

    A hőemelkedést nem szükséges csillapítani. A 38 °C-os láz (ez hónaljban értendő) eléréséig csak akkor javasolt a gyógyszeres lázcsillapítás, ha egyéb kockázati tényező is felmerül (hasmenés, hányás, kiszáradás, korábbi lázgörcs, szívbetegség stb.). A lázcsillapítást csak a 38 °C-os láz felett kell elkezdeni, de csak ha a gyermek közérzete rossz, szenved a láztól. Makacs vírusfertőzéseknél (pl. Influenza, Mononucleosis stb.) nem mindig sikerül már az első nap láztalanná tenni a gyermeket. De ez nem jelenti biztosan egy súlyos kórkép jelenlétét. A megkezdett lázcsillapítást addig kell folytatni, amíg a láz 38 °C-ig nem csökken.

    Eredményesnek tekinthető a gyógyszeres lázcsillapítás, ha hatására gyermekünk testhőmérséklete több mint 1 °C-al csökken. Fontos a lázat sűrűn visszamérni, mert ismét felszökhet 38 °C fölé és ismét lázcsillapítás válik szükségessé.

    Magas láz esetén (csecsemők és kisgyermekek esetén ez 39 °C-osnál magasabbat jelent) a gyógyszeres lázcsillapítás mellett rögtön, - nem megvárva a gyógyszer hatását - kezdje el a kíméletes, óvatosan alkalmazott fizikális lázcsillapítást is, amennyíben a gyermek nem fél ettől és nem rossz élményként éli meg.(Hűtőfürdő, hűtőborogatás) A gyógyszeres és fizikális lázcsillapítást együtt, kombináltan alkalmazva a legtöbb makacs láz csillapítható. A láz 41 °C-ig nem okoz szöveti károsodást, de ettől kezdve (hiperpiraxia) már igen, ezért nagyon fontos, hogy lázcsillapítással ezen érték alatt tartsuk.

    Fontos tudni: A lázcsillapítás (gyógyszeres, fizikális) a beteg gyermek közérzetének javítására szolgál, de nem gyorsítja a betegség lezajlását és nem gyógyítja meg a lázat kiváltó betegséget.


    1. Gyógyszeres lázcsillapítás

    A gyermekek lázcsillapítására használt leggyakoribb gyógyszerek hatóanyaga: a paracetamol, az ibuprofen és az amidazophen. Nagyon fontos, hogy egyiket sem szabad 4-6 órás időköznél gyakrabban ismételten használni, de egymást váltogatva igen. Így elérhető, hogy a nehezen csillapítható lázra 3 óránként van lehetőségünk más hatóanyagtartalmú gyógyszert adni. A paracetamol, ibuprofen és aminophenazon tartalmú lázcsillapítók egyidejű alkalmazása nem javasolt!

    Különbség közöttük a lázcsillapító hatás kialakulásának gyorsaságában és a mellékhatások gyakoriságában van.
  • A paracetamol tartalmú lázcsillapítók hatásának megjelenése lassú, akár 1-1,5 órát is várni kell rá, de előnye az, hogy a gyermekek jobban tűrik. Csak 3 hónapos kortól kezdve és 6 kg-os testtömeg felett adható. Legalább 4 órának el kell telnie két adag bevétele között. Láz- és fájdalomcsillapító nagyon enyhe fájdalomcsökkentő hatással.
  • Az ibuprofen és amidazophen tartalmú lázcsillapítók gyorsabban hatnak. Az ibuprofen tartalmú szuszpenzió 30 percen belül csillapítja a lázat és 8 órán át tartó lázcsillapító hatással rendelkezik, de csak 3 hónapos kortól és 5 kg-os testtömeg felett alkalmazható. A 3 - 6 hónaposoknak napi kétszer, a 6 - 12 hónaposoknak napi háromszor adható. Láz- és fájdalomcsillapító gyulladáscsökkentő hatással.
  • A 3 hónaposnál fiatalabb és 5 kg-nál kisebb testtömegű csecsemőknél a noraminophenason tartalmú kúp vagy szirup ajánlott a lázcsillapításhoz.


  • A lázcsillapító gyógyszer, szuszpenzió, kúp kiválasztása a diagnózis, a gyermek kora és a gyógyszer bevételére mutatott hajlandósága alapján történik. A lázcsillapító kiválasztásánál érdemes olyat választani amely gyorsan és elég hosszan hat ahhoz, hogy gyermeke kipihenhesse magát, mellékhatás nélküli, csecsemőknek és kisgyermekeknek egyaránt jól beadható, amely biztosítja gyermeke korának és testsúlyának megfelelő pontos adagolást és jó ha rendelkezik fájdalom- és gyulladáscsillapító hatással is. A gyermekek számára kifejlesztett lázcsillapító szuszpenziók kellemes ízűek, általában cukormentesek, színezéket nem tartalmaznak és a készítményhez mellékelt fecskendős adagolóval pontosan és egyszerűen adagolhatók.

    A hányós gyermeknek kúp, a hasmenésesnek szájon át adható gyógyszer formájában bevihető lázcsillapítóval csökkenthetjük a lázát. A lázcsillapítók mennyiségét a gyermek testsúlyához igazodóan, azt figyelembevéve kell adagolni. A lázcsillapítók nagy része recept nélkül kapható. Tartsunk mindig otthon - lehetőleg többféle hatóanyagtartalmú, a gyermekünk életkorának megfelelő, - lázcsillapítót! A különböző lázcsillapító kúpokra, szirupokra, gyógyszerekre - a készítményhez csatolt betegtájékoztatón - megadott napi maximális adagot feltétlenül tartsuk be! Kivéve, ha gyermekorvosunk másként nem rendeli. Ha gyermekünkkel otthonról elutazunk, lázcsillapítót okvetlenül vigyük magunkkal!

    10 éves kor alatt szalicilát-tartalmú lázcsillapítót (ilyen a Kalmopyrin, Aspirin, hatóanyaguk: acetilszalicilsav) csak igen ritkán használunk lázcsillapításra (csak gondos elővigyázatossággal alkalmazható lázas megbetegedésben), mert az influenza vagy a bárányhimlő vírusával fertőződés után életveszélyes szövődményt okozhat, amely gyulladást, duzzanatot idéz elő az agyban és elfajulást a májban (Reye syndroma). Algopyrin tabletta (hatóanyaga: metamizole sodium) gyermekkorban, 15 éves kor alatt történő alkalmazása egyedi orvosi megfontolást igényel. 30 kg -os testsúly alatt nem adható!

    Fontos tudni: A lázcsillapító gyógyszerek a lázgörcs kivédésére nem alkalmasak, mivel nem maga a láz okozza a görcsöt, hanem a háttérben zajló élettani és biokémiai folyamatok vezetnek a kialakulásához, láz annak csak kísérőjelensége.


    2. Fizikális lázcsillapítás

    Régi, mellékhatás nélküli testhőmérséklet csökkentési módszer. Elve a testfelületről történő hőelvonás. Hatékonysága a hűtött felület nagyságától, a hűtőközeg hőmérsékletétől és a hűtés idejétől függ. Sem a túlhűtés, sem pedig az alulhűtés nem éri el kellő lázcsillapító hatását. A drasztikus hűtés (túl hideg hűtőközeg, túl hosszú hűtés) a bőrben lévő erek beszűkülése következtében létrejövő hőleadás csökkenés, valamint a didergés okozta izommozgás által létrejövő testhőmérséklet növekedés miatt. A túl kis felületen végzett (boka, csukló, mellkas), vagy nem kellően alacsony hőmérsékletű vízzel végzett hűtés pedig az elégtelen hőelvonás miatt.

    A fizikális hűtést akkor kell elkezdeni, amikor a láz már elérte a tetőpontját és a bőrerek már kitágultak, ezért gyermekünk végtagjait meleg tapintásúnak érezzük. Addig ugyanis, amíg a láz emelkedik és gyermekünk didereg, végtagjai hűvösek, a bőrben lévő kiserek összehúzódása, beszűkülése megakadályozza a hőleadást, a fizikális lázcsillapítás hatásosságát.

    A fizikális lázcsillapítás hátránya, hogy a hőelvonás után gyorsan visszaáll a korábbi lázas állapot, mert ez a módszer - szemben a gyógyszeres lázcsillapítással, - nincs kihatással a test hőközpontjának beállítására. Éppen ezért a fizikális lázcsillapítás önmagában - gyógyszeres nélkül, - csak a hőemelkedés, illetve a 38 °C körüli láz csillapítására alkalmas. Önmagában ezenkívül csak akkor alkalmazzuk, ha lázcsillapító gyógyszer adása nem javasolt (pl. gyógyszerallergia esetén) vagy végrehajthatatlan (pl. egyidejű hasmenés - hányás miatt). Fizikai hűtést többnyire a gyógyszeres lázcsillapítás kiegészítésére alkalmazzuk olyankor, ha az önmagában nem elégséges.

    Törekedjünk a gyermek által jól tűrthető kíméletes hűtésre. Tartózkodjunk a túl hideg hűtőfürdő vagy hűtőborogatás használatától, mert ez gyermekünk számára maradandó kellemetlen élményt jelent, megnehezítve vagy lehetetlenné téve ennek későbbi újbóli alkalmazását.



    Hűtőborogatás (priznic - állott vizes borogatás):
    A gyermek törzsét (felső testét) vagy teljes testfelületét nyaktól lefelé, kezét és lábát is beleértve, langyos vízbe (szoba hőmérsékletű állott vízbe) merített lepedővel, törölközővel körbetekerjük, majd amikor a lepedő átforrósodik a gyermek testének melegétől, - kb. 10 perc elteltével, de ha szükséges akár percenként is, - a borogatást cseréljük.

    A kettő közül az utóbbi hatékonyabb a teljes testfelületre kiterjedő kíméletes hűtés miatt. A nedves lepedőre további száraz takaró, paplan helyezése nem javasolt, mert ez a további réteg gátolja a test hőleadását, így hőpangás lép fel. Ha mégis ezt tesszük, akkor azt a hibát követjük el, hogy dunsztoljuk a gyermeket, - mint a befőttet szokás azért, hogy meleg maradjon, - s, ezért nem megy lejjebb a gyermek láza.

    Nagyobb gyermekek esetén a hűtőborogatás helyett hűtő-tusolást is alkalmazhatunk.

    Szívbeteg gyermek borogatását, tusolását azonnal abba kell hagyni, ha kékülést, didergést, vacogás fokozódását, keringészavar tüneteinek erősödését tapasztaljuk.



    Hűtőfürdőzés:
    Ez az előbbinél valamivel kíméletesebb lázcsillapítási módszer. A fürdőkádba a normál fürdéskor szokásosnál nagyobb mennyiségű, a lázas gyermek számára kellemes hőmérsékletű, vagyis a testhőmérsékleténél nem hidegebb vizet töltünk. Ebbe merítjük bele óvatosan a lázas gyermeket. Hideg víz fokozatos hozzáadásával és a langyos víz egyenletes elvezetésével a túlfolyón keresztül, elkezdjük a hűtővíz hőmérsékletének csökkentését. Ezt addig folytatjuk, amíg a víz hőmérséklete kb. 10-15 perc alatt 30 °C-ra nem csökken. A hűtőfürdőzést csak addig folytassuk, amíg a gyermek dideregni nem kezd. Ha egyszeri hűtőfürdőzéssel nem érünk el kellő lázcsillapító hatást, később még többször megismételhetjük.

    Szívbeteg gyermek kíméletes hűtőfürdőztetése csak nagyon óvatosan és csakis szoros felügyelet mellett végezhető! Kékülés (cianózis), a keringészavar tüneteinek erősödése, didergés, vacogás fokozódása esetén a gyermeket azonnal ki kell venni a kádból, mert ilyen esetekben a várttal ellenkező hatást válthatunk ki. Ilyenkor a beteg gyermek testét szárazra kell törölni, és egy ideig kitakarva kell hagyni.


    Vissza az kezdőoldalhoz Előre a Kötelező és nem kötelező védőoltások oldalhoz
    Utoljára frissítve: 2017.02.14.
    Webdesign:

    Copyright © 2007-2017 Dr. Mammel Andrea